Fentről érkezünk, fáradt a szárnyunk Hosszú út után kemény a föld Szél fújt, vihartól ázott az arcunk Nincs már semmi baj, nem könnyezünk Másról álmodunk, másról beszélünk Az álom nem segít, ébren vagyunk Némán bámulunk, semmit sem érzünk Oly sok év után, mihez fogunk?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése