Előre leszögezném, hogy én optimista vagyok! Olyan optimista vagyok, hogy a múltkor a háziorvos már két csomag pesszimizmus tablettát írt fel nekem! De tényleg! Most kell nevetni...
A viccet félretéve, szeretném hinni, hogy lesz itt egy jobb világ, de a jelek sajnos nem erre utalnak! Ki hitte volna, hogy így alakul? Sokáig tényleg töretlen hittel reméltem én is, miként még sok-sok másik hozzám hasonló, hogy győzni fog a jó! Valahol mélyen még most is ezt remélem!
Komolyan! De tényleg, milyen is lesz ez az egész, ha minden így halad tovább?
Tudja valaki? Persze, hogy tudja!
Komolyan! De tényleg, milyen is lesz ez az egész, ha minden így halad tovább?
Tudja valaki? Persze, hogy tudja!
A múltkor írtam a Tango osztályú tengeralattjáróról, ami a nyílt tengeren lemerült és vár. Tulajdonképpen ő is optimista, hiszen biztos nem marad örökre a mélyben. Nyilván. Találtam egy képet, ahol a PM-24-es 641B, Oskol oszt. ellátóhajója mellett feltöltésre, utánpótlásra vár.
Mi ebben a meglepő? Semmi! És pont ebben van a kép ereje, a remény, amit sugall! Mindent és mindenkit fel kell tölteni, különben lemerül, elfárad, kiég! A leglelkiismeretesebb, a leglelkesebb, a legerősebb is!
Az ellátóhajó régi, a 60-as és a 80-as évek között készült a legtöbb, koros, viharvert, harcedzett hajók, rutinos személyzettel, de nem mai darab egyik sem.
És mi a helyzet a másik oldalon, ha már ellátóhajó-ügyben így belemerültem a témába? Nézzük a kanadai Asterix nevű egységet. Vicces neve van, az tény. Eredetileg ez egy német konténerszállító, tehát ő sem újonnan állt hadrendbe. Évekig tartott az átépítése, de azért lényegesen modernebb benyomást kelt orosz társánál.
És mi a helyzet a másik oldalon, ha már ellátóhajó-ügyben így belemerültem a témába? Nézzük a kanadai Asterix nevű egységet. Vicces neve van, az tény. Eredetileg ez egy német konténerszállító, tehát ő sem újonnan állt hadrendbe. Évekig tartott az átépítése, de azért lényegesen modernebb benyomást kelt orosz társánál.
Hogy jön ez most ide? Nem tudom, vagyis tudom, de nem fontos. A lényeg a következő: egy fórumban, a hozzászólások között akadtam RDM írására, amit most megosztok Veletek! Ő is remél, meditál, elemez, figyel, reménykedik! A gondolatai nem véglegesek, nem megmásíthatatlanok, le is írja, de továbbgondolásra mindenképpen érdemesek!
Pontosan látja ő is, hogy ez a jelenlegi "világ-berendezkedés", ez a mostani értékek nélküli "értékrend" nem vezet sehová, sőt több kárt és bajt okoz, mint gondolná azt bárki is! A mérgek hatnak a lelkekben, sajnos!
Egy dolog tény, ezzel, úgy gondolom nem lehet vitatkozni: nem a bolygónak, nem a természetnek, nem az Univerzumnak van szüksége az emberiségre, hanem fordítva! AlapIGAZság, megcáfolhatatlan!
Ezt írja:
"Mit is írhattam volna bevezetőül? Talán egy önjelölt próféciának fog tűnni ez az írás, egy őrülttől, akit csak rabul-ejtett saját "megszállottsága, szenvedélye(?)"... Úgy látom hasonló vélemények, írások látnak napvilágot már-már.
Jézusom, mi a frász folyik itt ezen a Földön? Tisztára megőrült a világ. Vagy én őrültem meg ennyire? Magam sem tudom igazán, de egyvalamire rájöttem. Nem e-világra tartozónak éreztem magam gyerekkorom óta. Megértettem okát(?)... Nem tudok mit kezdeni ezzel az egész "izével". Számomra "értelmezhetetlen" ez a hóbelevanc.
Mire végeztem a sorozattal és újra megnéztem, "ráébredtem", hogy talán inkább egy korrajz készült el, mintsem akármilyen ébresztőnek szánt videó. Sok mindenre fogékony vagyok, rengeteget tanultam és mégsem eleget (?).
Segíteni kellene? de nem látom értelmét, hogy mit is, mit lehetne tenni ezen a Földön. Mit? Hogyan? (Jó, tudom mi erre azonnali válaszotok.) A sötétség a tetőfokára hágott és az ebből fakadó rosszindulatúság, az oktalan bosszúvágy, az intrikák, a sunyiság, aljasság, az álnokság, a kegyetlenkedés stb. olyan szintet értek el, melyek egyébként sem "vihetők tovább". Sajnálatos mód lassan már mindenkit elért valami. Ha segítene az ember, max. kihasználják naiv, jóhiszemű társainkat, saját egoista önzőségük, irigységük, kapzsiságuk, mohóságuk stb. "fenntartására", és/vagy világuralomra törő céljaik eléréséhez? A kizsákmányolás, a kizsigerelés...
Meglehet túl sötétnek vélem a helyzetet, de meglátásom szerint semmi érdembeli pozitív változás nem történik ezen a planétán, sőt... Papolnak nyilvánosságra hozatalról, napvilágra kerülő valamiféle dolgokról, tabu témákról, meg csontvázak potyogásáról, csak mézesmadzag. Nem állítom, hogy tökéletes lennék, ismerném hibáim mondanám, nem vagyok patyolat... Igen többnyire naiv vagyok én is, nem vagyok mindenható, nem tudok oly sokat. Ugyanakkor látom mindenkin a megfáradtságot, a véget nem érő huzavonát, kinek-kinek akármilyen oka miatt és érzem kevésbé húzzák cérnával. Fejetlenség, káosz mindenhol és mindenütt, minden ember életében, amit a közömbösség, közönyösség, a nemtörődömség, a felületesség, a megkeseredettség, frusztráltság stb. jellemez. Minden elismerés kik felébredtek Csipkerózsika álmaikból, a szeretetrezgőké, a meditálóké, ... de úgy sejtem, vége. Minden bizonnyal ez reset, ahogyan mondják. Ez nem pesszimizmus, mert ezzel nem lehet mit kezdeni. Nincs mit tenni(?).
Valahogy úgy vettem ki (megértettem), hogyan működik ez a "borzalom", aminek mozgatója minden-téren és szinten, a fentebb vázolt mentalitás, retorika stb. Mindenkire befolyással van, még rám is. Nem állítom, hogy mindenki velejéig romlott lenne, sőt szeretnének hajlani a jóra ez tiszta sor... Az alapvető természetem nem ilyen, mint gondolom sokan másoké sem, de ezt ki-ki maga döntse el. És mivel kívülállónak érzem magam a mentalitást, természetet illetően, naná hogy nem tudok mit kezdeni ezzel az őrülettel...
És most jön a csavar?
A Pap Gábor féle skit, amit láthattok, újra gondolkodóba ejtett. Mi van, ha tényleg így van? Mi van, ha ez csak egy őrült játék a virtuális terünkben, amit életnek hívnak és a háború a természete? És mi csak bábok vagyunk, ahol mindenkinek megvan a maga szerepe ebben a világban, emígy szólva nem maga dönt...
Túl meredek nektek, amit írok, de ha azokból a dolgokból indulunk ki, mint pl. amit Molnár V. József tart, miszerint azért boldogtalanok az emberek zöme, mert nem a "dolgukat" végzik a rendeltetésének megfelelően... Abból, hogy mindenképpen egy korszakváltásnak állunk elébe. Elvben a kegyelem korát éljük, amire hivatkozik Pap Gábor... és az általa magyarázott vízöntő-paradoxont vesszük figyelembe; stb. akkor...
A következőkre jutottam.
1. Az a bizonyos "aranykor", amit oly sokan várnak egy szemfényvesztés, egy lózung, a hatalom által kitalált mese, hogy megfelelő mederbe tereljék az "embereket"... (a rendelkezésre álló technológiai fölény adott)
2. Korszakváltás mindenképpen bekövetkezik, egy kimenetele lehetséges.
a. Ténylegesen bekövetkezhetne egy jobb kor, de ehhez a fentebb vázolt jellemzőkön túl kellene lépni, mert másképpen nem tud kibontakozódni, legalábbis ha más nem apránként felfigyelni és azáltal változtatni.
b. Mert ha nem tud kibontakozódni, mindenképpen az emberiség saját (teljes) pusztulását idézi elő a módszerek széles tárházával, amiket ismerünk.
c. Ha gyorsan és könnyedén történne a változás (aminek sajnálatosan nem látom lehetőségét, a fentebb leírtak alapján) akkor ott lehetnénk "egy ugrással" a paradicsomi állapotban...
d. Ha már paradicsom(i állapot), úgymint Az ember tragédiája, akkor valószínűbb átlépünk a falanszter korába, ami egybevág(hat) 1. pontban leírtakkal (transzhumanizmus). És minden úgy lesz, ahogy írva vagyon. Majd az emberiség mindenestül a fokozatos leépüléssel gyors hanyatláson esik át, akár a teljes megsemmisülését okozva.
3. Totál megbuggyantam, és csak agyamra mentek a filmek.
Sajnos, úgy érzem a kör bezárult, nincs több laufja az emberiségnek. Egy ideig még lehetett "ábrándokat kergetni", ujjal mutogatni, "zenélni, dalolni", ... , de ez a pénz-hajhász, presztízs szemléletű, státusz orientált, pozícióért, hatalomért tipró "ki, ha én nem" civilizáció, nem léphet át abba az úgynevezett "jobb korszakba" ilyen mentalitással, ezzel a természettel. A kettő kizárja egymást.
Naprendszerünk (a galaxis közepe felé közelítve) folyamatosan kerül beljebb abba a fotonövbe, amiben nagyjából 2000 évig tartózkodik, így egyre finomabb és finomabb rezgések hatják át azt, ha a spirituális oldalról közelítjük meg. Ezen rezgések most olyan határértéket (küszöböt) feltételez(het)nek, amik már nem összeegyeztethetők azzal a negatív hatással bíró mentalitással, retorikával stb, ami a jelenlegi "népességet" jellemzik. Ezek a rezgések mind hatással vannak a teljes Naprendszerre, a Napra, az a Földre, és még a pszichénkre is, az egészet együttvéve.
Nos, ha igaz az, hogy azért "zárattak be" obszervatóriumokat, mert el akarták hallgatni (azon hírt) annak az UFO rajok tömkelegét, amik a Nap körül megjelentek és beavatkoztak abba, merthogy csillapítsák hatását - állítólag eme rezgéseket(?)... mert egyébként totál tébolyodottá tesz mindenkit(?). Többek közt ezért is (nemcsak a HAARP, GWEN stb. miatt) érez furcsa hatásokat, dolgokat az ember. Ugyanakkor mivel még mindig nem tud(ott) erre a finomabb rezgésekre ráhangolódni a zöm, mert egy alacsonyabb tartományokban tartózkodnak, emiatt egyre több lenne a pszichés, mentális, lelki és egyéb más problémákkal küzdő. Egyre többen érzik majd azt, hogy nem bírják cérnával, a feszültséget, nyomást, egy oktalan nyugtalanságot, belső türelmetlenséget, depressziót, stb. (ami kihathat az életük minden területére) "most már történhetne valami"... Nem fog. A sort lehetne folytatni. Ha igaz ez a fajta beavatkozás, akkor gondolom ez csak ideig-óráig fog tartani, a Nap továbbra is veszi fel a finomabb rezgéseket ... így hát, az embereknek igen szűkös időn belül változniuk kellene, felül kéne emelkedniük a vázolt jellemzőiken stb., mert ha nem tudnak, és/vagy nem hajlandóak, akkor a b, d. pontok játszanak szerepet, ami bármikor bekövetkezhet.
Sikerülni fog? (Ergo, így az ingyen energia és a fejlettebb technika sem adható a "lakosság" kezébe (legalábbis nem hinném).
Sokan kapiskálnak, meg éreznek valamit, ... , de állítólag (és szerény véleményem szerint is) a Kárpát-medence elsivatagosodása megkezdődött, nem kell ecsetelni - aki érti ezt - hová fog ez vezetni.
A Föld igencsak érezteti a hatását mindannak a negatívumnak, ami az emberiség természetét övezi (a Schumann frekvencia újra emelkedne), ezért egyre több és pusztítóbb természeti csapások és egyéb katasztrófák lesznek világszerte, majd pár év múlva valóban felszabadul a (kellő mennyiségű) metán és akkor a folyamat nem fordítható meg.
Nézzük a másik oldalról, a hatalom szemszögéből. Nekik ez ideális a folyamatos "szabadszolgaságban" tartásra - az oszd meg és uralkodj elv alapján - ez a típusú szemlélet, mentalitás, retorika, természet, viselkedés a kontrollálhatóság szempontjából. Igaz, ennek fenntartására ezért szükség van, csakhogy a Föld erőforrásai, nyersanyag stb. készletei igencsak kimerülőben vannak és elérték a kritikus szintet, amit ez az életmód, életvitel eredményezett, így az ő stratégiájuk nyilvánvalóan a radikális népesség csökkentés lesz a lehető legváltozatosabb módok szerint, amiket már ismerünk. Mindent megtesznek azért, hogy ez a "felülemelkedés" be ne következhessen (pl. chemtrail, mobilok).
Az emberiség válaszút elé érkezett, amit ha nem lép meg, akkor így vagy úgy a lassú vagy gyors "kihalását" eredményezi. OK tehát, a jelenlegi helyzetet tekintve ez a világ a "kipusztulás" útjára lépett (?) (Azért nem hinném, hogy oly forrón eszik azt a kását.)
Ez csak egy meglátás, vélemény, nem kell osztani. Tisztára meghibbantam, ugye? Nem mondtam semmi újat.
Addig is válaszoljon valaki arra a kérdésre. Miként lehet segíteni bárkinek, bármin is, egyáltalán akármit tenni egy valamiféle "megfoghatatlan" álnok rosszindulatúsággal szemben anélkül, hogy a többieknek ne ártson azzal?
Túl paranoiás lettem? Mondom, hogy becsavarodtam..."
"A tévedés jogát fenntartjuk."
A cikk elején utaltam egy dalszövegre, így szólt:
Iszom a kávét hidegen
átsuhan a bánat a szívemen
nem jöhet vissza a pillanat
'89-ben egy híd alatt
nem zavart minket semmi sem
holdfény táncolt a hűs vízen
ki hitte volna hogy így alakul
vártuk a hajnalt a rakpart kövén
gyanútlanul
a szép jövő
sajnos kifacsart citrom
a földgolyón
én már nem vagyok itthon
Valahogy ilyen az egész életünk jelenleg, ilyen a világ, ez vesz körül, agyonnyom, kizsigerel, és ez nagyon nem jó így! Bezárkózunk a gondolatainkba, reméljük, hogy jobb lesz!
Még azt is kijelentem, hogy igyekszünk megtenni mindent, hogy segítsünk másoknak, tanítsunk másokat, átadjuk a tudásunkat, szeressük őket, támogassuk őket, de mégsem érünk el igazán komoly eredményt! Menthetetlen lenne már minden?
Közben nekünk ki segít? Néha úgy érzem, jobb lemerülve, miként a tengeralattjáró!
Még azt is kijelentem, hogy igyekszünk megtenni mindent, hogy segítsünk másoknak, tanítsunk másokat, átadjuk a tudásunkat, szeressük őket, támogassuk őket, de mégsem érünk el igazán komoly eredményt! Menthetetlen lenne már minden?
Közben nekünk ki segít? Néha úgy érzem, jobb lemerülve, miként a tengeralattjáró!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése