Kedves J.!
Kérdezted, mi a helyzet kedvenc vállalatunknál? Nos, hosszú lenne mindent elmondani, de belevágok! Miért?
Azért, hogy ne sikkadjon el az a sok fájdalom, amivel még működtetjük a rendszert! Én nem hiszem, hogy ennek így kell lennie...
Nem hiszem!
Most csak a legutóbbi esetet mesélem el Neked:
Kikapcsolják az állomás felett az áramot. Teljesen, az egész állomás felett! Hegynek fölfelé... Aztán jöhet a 2000 tonnás tehervonat, négy motoros mozdonnyal! A hat helyett... És, bár én viccnek szántam, hogy el fog akadni a feszültségmentes szakasz alatt, de így lett! Arra gondoltam később, hogy én már viccelni sem fogok, mert ez is bejött!
Ja, és a fűtőház küld egy dácsiát, mint "nagyteljesítményű" kitológépet... Vicc! Meg sem bírta mozdítani a vonatot, nem, hogy behúzni az állomásra! Vicc?
Nem, ez szánalmas! Bár inkább az a felháborító, hogy a négy motoros gigant a vontatás szerint teljes értékű gép! Egy 100 km/óra sebességű, 2000 tonnás tehervonatra! És ráteszik! Nos, mondjam? Nem mondom! Te pontosan tudod, hogy most mire gondolok!
Órákig állunk, mint a szög a koporsódeszkában, egy vágányon kínlódunk, mindenhol áll valami vonat, 25 km-en át csak egy vágány használható, és tudod mindezt úgy, hogy a vonatevő-óriásszörnyek elrontották aznap éjjel a gyomrukat és fosták a vonatokat!
Most pedig jöjjön a poén! Az elakadt vonatot egy másik gép visszahúzta a szomszéd állomásra, majd amikor két óra múlva újra nekivágott a hegynek, újra elakadt! Ugyanott, ugyanúgy! Ezen már tényleg csak nevetni tudtunk kínunkban!
Találtam egy képet, Te is tudod, hogy hol készült, jelképnek szánom, a címe: selejtezve!
A fotó innen van.
Más miatt is eszembe jutottál! A minap láttam egy esküvői menetet. Tudod, a boldogságot nehéz időkben is keresni kell, és félteni, óvni kell, vigyázni rá!
Szerinted ők boldogok? Szerintem igen! Tudjuk, mi lett a sorsuk később? Fontos?
Majd legközelebb talán ezt is megírom Neked!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése